+36/89/512-200

Pannonia Reformata Múzeum

2018. május 12-én megnyitotta kapuit a Pannonia Reformata Múzeum a Fő utcán található, teljes egészében felújított Református Ótemplomban.

Állandó kiállítások:

"Hajlék az örökkévalóságban"

A sajátos építészeti adottságokat kihasználva az ótemplomba tervezett fő attrakció tulajdonképpen egy „vizuális igehirdetés”.

A rendelkezésre álló tárgyi örökséget figyelembe véve a kegyességtörténetre koncentrál. A református kegyesség a keresztyén ünnepekben ölt testet. Ezért a kiállítás nem a dunántúli reformátusság múltjának történeti-kronológikus bemutatását, hanem a biblikusan, a Jézus Krisztus életéről szóló bibliai híradás menetét követi, amelyre a keresztyén református ünnepek is épülnek.

Szakítva a hagyományos kiállítási koncepciókkal, az általában felnőtteknek szóló formával, a kiállítás mondanivalója három síkon kerül bemutatásra. A tárlat gyakorlatilag minden korcsoportot szeretne megszólítani, a kisgyermektől a szépkorúig, általános műveltséggel rendelkezőtől a mélyebb teológiai érdeklődésűig.

"Hóri titkai"

Az óegyiptomi koporsó és múmia gyűjteményünk különlegessége, világviszonylatban is kuriózumnak számító látnivalója. Hasonló, egyedi ikonográfiával díszített egyiptomi szarkofág a Vatikáni Múzeumban, berlini-, illetve koppenhágai gyűjteményekben látható.

Az egyiptomi tárlat fő látnivalója a több mint 3000 éves óegyiptomi koporsó, és a benne fekvő többszáz évvel később készült múmia. A kiállítás installációja teljes egészében a korábbi múzeumpedagógiai tapasztalatok figyelembevételével történt, így a kurátorral és a tervezőkkel hatékonyan együttműködve tartalmas, sokszínű, pedagógiai szempontból nagyon jól hasznosítható kiállítási koncepció született. Az eredeti óegyiptomi műtárgyhoz a Szépművészeti Múzeumtól további ókori leleteket kölcsönöztünk, ami a különböző korosztályok számára a kiállítás tematikus feldolgozását is lehetővé, műtárgyközpontúvá teszi.

A festett óegyiptomi koporsó és a múmia, amelyet Markstein Károly kairói nagykereskedő ajándékozott egykori iskolájának, szinte egyetlen darabja a régiségtárnak, amely átvészelte a II. világháború és az azt követő nehéz évek viszontagságait. Hori koporsója és a benne fekvő múmia, „folyó 1884-ik évben Akhmim-ban eszközölt ásatásokból került napfényre “és a kairói osztrák-magyar konzulátuson keresztül 1884 augusztusában érkezett meg Pápára. Hori, a pápai koporsó egykori készíttetője és tulajdonosa, Ízisz és Horsziésze – vagyis Hórusz Ízisz fia – papja volt Akhmim templomában. A koporsón található ábrázolások elemzése szerint a szarkofág a XX. dinasztia idején, vagyis az Újbirodalom végén (Kr. e. 1186-1070) készülhetett, tehát Hori e mintegy száz évet felölelő időszakban élt és szolgált Akhmimban. De, mint azt későbbi vizsgálatok kiderítették a koporsóban nem Hori múmiája nyugszik. Az aranyozott maszk és a gondosan felrakott vászon bandázs egy a XXII-XXX. dinasztiák korából (Kr.e. 945-342) származó, középkorú férfi tetemét rejti.

Látványtár

A "rejtett kincsek" tára.

Az ótemplomi kiállításhoz fizikailag is szorosan kapcsolódik az újonnan kialakításra került látványtár, vagy más néven az eddig „rejtett kincsek” tára. Ennek legfőbb célja, hogy a hozzánk érkező, elsősorban református gyülekezetek tagjai akkor is „találkozhassanak a gyökereiket megtestesítő tárgyakkal”, ha azok a kiállításba nem kerültek be. A koncentrált műtárgyelhelyezés az esztétikai élményszerzésen túl, azonnali impressziót nyújt a református egyházművészet puritán szépségéről, művészeti elemeiről, technikáiról. Ezenkívül a látványtár a művészeti nevelés, az esztétikai ízlésformálás egyik kiemelt témája és egyben helyszíne is lehet.

További informácók:

Ж töltse le ajánlatunkat
PDF dokumentumként