+36/89/512-200

Herendi Porcelánmúzeum

Aki porcelánrajongóként Herendre érkezik, már messziről megpillanthatja a Herendi Porcelánmúzeum későklasszicista, kétszintes épületét.

E falak között születtek az első herendi porcelánok. Az 1840-es években többször átépítették, de az eredeti épületrész nem sokat változott az idők során. A manufaktúrában 1843-ban tűz pusztított: ezt egy dísztálon örökítették meg, s innen ismerhetjük az épület akkori küllemét.

A Herenden születő porcelántárgyak gyűjtésére és bemutatására már Fischer Mór idejében felmerült az igény: 1852-ben tatai családi házukban állandó kiállítási termet és árulerakatot létesített, természetesen elsősorban kereskedelmi célból. A kiállított tárgyak száma töredéke volt csak a mai múzeumi gyűjteménynek, ám a manufaktúra folyamatos működésének és a Fischer-korszak termékenységének köszönhetően egyre nagyobb mennyiségű tárgyat sikerült az érdeklődők számára kiállítani.

Gyűjteményünkben e kezdeti korszakból is találhatóak műtárgyak, Fischer Mór szakmaszeretének köszönhetően, hisz ő nemcsak az alkotásban lelte örömét, hanem szinte minden művét meg is őrizte.

Unokája, Farkasházy Fischer Jenő, a gyár művészileg képzett tulajdonosa, aki évekig élt külföldön: Londonban, Párizsban, Brüsszelben, rendkívül értékes könyvtárral, nagy értékű magángyűjteménnyel gazdagította a gyárat. Mint művészeti szakíró feltűnést keltő tanulmányokat írt a porcelánművészet területéről. Így nagy érzékkel fogott a muzeális anyag gyűjtéséhez. Céltudatosan tette le alapjait 1896-ban a jelenlegi múzeumnak. Felismerte, hogy a régi formák és minták, világsikereket aratott műtárgyak nemcsak örökbecsű értékek, hanem új invenciók forrásai is. A nagyközönség számára közvetlenül az első világháború előtt nyitották meg a gyár múzeumát, ekkor már a kereskedelmi bemutatóteremtől szétválasztva. Ez a múzeum élénk látogatottságnak örvendett, ám csak a második világháborúig állt fenn.

A jelenlegi múzeum 1964-ben történt újjáépítése révén mind külső, mind belső megjelenésében a múlthoz viszonyítva óriási lépést tett meg. A fejlesztés elkerülhetetlen volt, ha arra a porcelánművészeti együttesre gondolunk, ahova múltja és európai rangja folytán a herendi porcelánt soroljuk.

1964-ben üzemi gyűjteményként és iparági szakmúzeumként nyitotta meg kapuit. Ez a kiállítás ízelítőt adott a manufaktúra történetéből, bemutatta a kedvelt és a kevésbé közismert formákat és motívumokat, kiemelve néhány tárgyat, amely mérete, technikája vagy más jellemzője miatt egyedinek tekinthető. Az állandó kiállítás mellett a technológiai bemutató a porcelánkészítés egyes állomásaiba is bepillantást engedett. E bemutató, "minimanufaktúra" ma már a múzeummal szemközti új herendi idegenforgalmi központban, a Porcelániumban tekinthető meg.

1970-ben átrendezték a kiállítást, megszűnt a zsúfoltság, a tárgyak bemutatása életszerűbbé vált, s megjelentek a kortárs remekművek is.
Múzeumunk 1991 óta alapítványi formában működik, a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. támogatásával.

1998. májusában a múzeum padlástere - amely addig műtárgyraktárként és a manufaktúra forma- és mintatáraként szolgált - átépült; itt ma irodák, restaurátor műhely, és raktárak találhatóak, javítva a múzeum szolgáltatásainak minőségét.

Két évvel később befejeződött a múzeumépület teljes felújítása és a kiállítás új koncepció szerinti kialakítása. A felújítási munkálatoknál figyelembe kellett venni, hogy a későklasszicista stílusú múzeumépület (az egykori gyárépület) ma műemlékvédelem alatt áll. A tervezők arra törekedtek, hogy az épület jellegének megőrzése olyan belsőépítészeti funkcióval párosuljon, amely múzeumi funkciónak messzemenően megfelel.

Megtartva az eredeti épület főfalait, az alsó szinten a vendégek fogadására alkalmas tereket alakítottak ki, valamint itt találhatók az időszaki kiállítások termei is, amelyek a legkülönfélébb ipar-és képzőművészeti alkotásoknak adnak otthont. Az épület szerves csatlakozásaként egy eredeti fatüzelésű kemence is megtekinthető ezen a szinten; helyiségében különleges, a múltat megelevenítő falfestmény várja a látogatókat.

Az emelet kialakításánál a tervezők figyelembe vették, hogy az korábban lakóépületként funkcionált, így a kor szellemét idéző padlózat, a szobaszerű teremkialakítás és a termek megközelítését biztosító folyosó megtartásával jött létre az állandó kiállítás céljait szolgáló terem-együttes. A kiállítás a herendi porcelánkészítés kezdeti éveitől napjainkig végigvonulva mutatja be a helyi alkotók remekműveit, melyeken keresztül különböző korok és stílusok elevenednek meg a látogatók számára, valamint jól megfigyelhető, hogyan finomodott, tökéletesedett a porcelánkészítés, a formázás és festés technikája.

A Herendi Porcelánművészeti Múzeum a Fischer-i célokon, azaz a porcelántárgyak bemutatásán túl feladatának tekinti az érdeklődő közönség kiszolgálását, a porcelángyűjtemény és a dokumentumtár folyamatos gyarapítását, valamint a porcelántörténettel foglalkozó kutatók számára a kért adatok biztosítását.

E történeti összefoglalóból is kitűnhet, hogy az ideérkező - bár csak porcelánmúzeumba lép - rendkívül sokoldalú képet kaphat itt az elmúlt közel 180 évről.